A Magyarországi Biztosítottak és Fogyasztók Egyesületének
egységes szerkezetbe foglalt

ALAPSZABÁLYA

I. Általános rendelkezések
II. Az egyesület célja és tevékenysége
III. A tagsági viszony
IV. Az egyesület szervezete
V. Az egyesület gazdálkodása
VI. Az egyesület megszûnésa
VII. Vegyes rendelkezések és felhatalmazások
Záradék I.
Záradék II.

I. ÁLTALÁNOS RENDENLKEZÉSEK
1. Az egyesület neve: Magyarországi Biztosítottak és Fogyasztók Egyesülete
2. Az egyesület rövidített elnevezése: MoBFE
3. Az egyesület székhelye: 7400. Kaposvár, Kecelhegyi utca 35.
4. Az egyesület telephelye: 7400. Kaposvár, Németh István fasor 7.
5. Az egyesület határozatlan idõre alakul.
6. Az egyesület jogi személy.
7. Az egyesület közhasznú szervezet.

II. AZ EGYESÜLET CÉLJA ÉS TEVÉKENYSÉGE
1. Az egyesület célja a Magyarországon biztosítottak jogainak és törvényes érdekeinek védelme és érvényre juttatása.
2. Az egyesület cél szerinti tevékenysége:
a) Ismeretterjesztés, a biztosítottak jogszabályban és szerzodésben rögzített jogairól való felvilágosítás,
b) A biztosítottak, mint hátrányos helyzetû csoport esélyegyenlõségének biztosítása,
c) A biztosítottak emberi és állampolgári jogainak védelme,
d) Fogyasztóvédelem a biztosítási szolgáltatásokat nyújtó szervezetekkel szemben.
3. Az egyesület cél szerinti tevékenysége keretében feladatának tekinti, hogy
a) a biztosítottak (és szervezeteik) és a biztosító intézetek (és szervezeteik) között olyan mûködõképes érdekegyeztetési rendszer jöjjön létre, amelyben a biztosítottak érdekeinek képviselete teljes módon érvényesüljön,
b) a biztosítottaknak a biztosítótársaságokkal megkötött és a jövõben megkötendõ szerzõdéseivel kapcsolatban jogi tanácsadási és képviseleti segítséget nyújtson,
c) az egyesület tagjai részére kedvezményeket érjen el a biztosítási piacon és egyéb területeken egyaránt.
4. Az egyesület szolgáltatásaiban – a kedvezményeket kivéve – az egyesület tagjain kívül más is részesülhet,
5. Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

III. A TAGSÁGI VISZONY
1. Az egyesület nyilvántartott tagsággal rendelkezik.
2. Az egyesület tagja lehet minden belföldi természetes és jogi személy, továbbá jogi személyiség nélküli társadalmi vagy gazdasági szervezet.
3. Az egyesület tagja lehet a külföldi természetes jogi személy, továbbá jogi személyiség nélküli társadalmi vagy gazdasági szervezet is, ha Magyarországon biztosítással rendelkezik.
4. Az egyesület ügyintézõ és képviseleti szervények, továbbá felügyelõ bizottságának csak magyar állampolgár lehet a tagja.
5. A tagsági viszony a belépési nyilatkozat aláírásával keletkezik, amelyben a tag kijelenti, hogy az egyesület magára nézve kötelezonek ismeri el és vállalja a tagdíj megfizetését.
6. Az egyesület tagjának jogai:
a) résztvehet az egyesület tevékenységében és rendezvényein,
b) tájékozódhat az egyesület ügyintézo és képviseleti szervének tevékenységérol,
c) küldöttet választhat és annak választható,
d) igénybeveheti az egyesület szolgáltatásait és kedvezményeit.
7. Az egyesület tagjának kötelezettségei:
a) az alapszabály rendelkezéseinek megtartása,
b) az egyesület által kituzött érvényesülésének elosegítése,
c) a tagsági díj megfizetése.
8. Megszunik a tagsági viszony:
a) a természetes személy elhalálozásával, illetve a szervezeti tag megszunésével,
b) kilépéssel, amellyel írásban kell közölni,
c) törléssel, ha a tagdíjfizetési kötelezettségét 30 napot meghaladóan elmulasztja.

IV. AZ EGYESÜLET SZERVEZETE
1. Az egyesület szervei
a) a Közgyûlés,
b) 5000 fõt meghaladó taglétszám esetén a Küldöttgyûlés
c) az ügyvivõ Testület
d) A Felügyelõ Bizottság
2. A Küldöttgyûlés létrehozásáig a Küldöttgyûlés feladat- és hatáskörét a közgyûlés gyakorolja. A Közgyûlés mûködésére a Küldöttgyûlés mûködésére vonatkozó hatásköri határozatképességi, döntéshozatali és egyéb szabályok értelemszerûen alkalmazandók.

A Küldöttgyûlés
1. A Küldöttgyûlés a Magyarországi Biztosítottak és Fogyasztók Egyesületének legfõbb szerve.
2. A Küldöttgyûlés tagjai a tagok által választott helyi küldöttek és az Ügyvivõ Testület tagjai.
3. A küldöttek száma legkevesebb 20 fõ, legfeljebb 60 fõ. A Küldöttgyûlés küldötteit a helyi küldöttválasztó gyûlés nyílt szavazással választja meg, és megbízatásuk a megválasztásuktól számított 5 évre szól.
4. A helyi küldöttválasztás szabályait az Ügyvivõ Testület külön szabályzatban állapítja meg. Ennek során a következõ szempontokat kötelezõen figyelembe kell venni:
a) a Küldöttgyûlés létszáma 20-60 fõ,
b) egy küldöttválasztó egység 250 egyesületi tagból áll,
c) törekedni kell arra, hogy a tagok arányos képviselethez jussanak és
d) a körzethatárok igazodjanak a közigazgatási határokhoz.
5. Megszûnik a küldötti tisztség:
a) az egyesületi tagság megszûnésével,
b) lemondással,
c) visszahívással.
6. A Küldöttgyûlés évente legalább egy alkalommal ülésezik. A Küldöttgyûlést akkor is össze kell hívni, ha küldöttek egyharmada vagy – a reá vonatkozó szabályok szerint – a Felügyelõ Bizottság írásban az ok és a cél megjelölésével kezdeményezi.
7. A Küldöttgyûlést az ügyvivõ testület elnöke hívja össze. Az errõl szóló írásbeli értesítést olyan idopontban kell elküldeni, hogy azt a küldöttek és az Ügyvivõ Testület tagjai, továbbá a Felügyelõ Bizottság tagjai az ülés kitûzött idõpontját megelõzõ legkevesebb 15 nappal megkapják és annak tartalmaznia kell az ülés helyét, idejét és javasolt napirendjét.
8. A Küldöttgyûlés akkor határozatképes, ha azon tagjainak legalább 50%-a + 1 fõ vesz részt. Ha a Küldöttgyûlés az eredetileg kitûzött idopontban nem lenne határozatképes, azt követõen idõbeli korlátozás nélkül, de elõre kitûzött újabb idopontban az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes.
9. A Küldöttgyûlés hatáskörébe tartozik:
a) az egyesület alapszabályának módosítása,
b) az Ügyvivõ Testület elnökének és tagjainak a megválasztása,
c) az Ügyvivõ Testület éves beszámolójának és közhasznúsági jelentésének elfogadása,
d) az egyesület programjának elfogadása,
e) az egyesület más társadalmi szervezettel való egyesülésének vagy feloszlatásának kimondása
10. A Küldöttgyûlés határozatait nyílt szavazással és általában a jelenlévõ küldöttek egyszerû szavazattöbbségével hozza.
11. A Küldöttgyûlésnek az egyesület alapszabályának módosítása (9./a pont) és az egyesület más társadalmi szervezettel való egyesülésének vagy feloszlatásának kimondása (9./e pont) kérdéseiben való határozatának érvényességéhez nyílt szavazással a jelenlévo küldöttek 3-es szavazattöbbsége szükséges.
12. összeférhetetlenség, nem lehet küldött:
a) Az Ügyvivõ Testület tagja nem lehet területi küldött is,
b) A Felügyelo Bizottság tagja,
c) Az egyesülettel megbízatásán kívül más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló egyéb személy,
d) Belföldi vagy külföldi biztosító intézet (és szervezeteik) tulajdonosa, tagja és a velük munkaviszonyban álló személy.

Az Ügvivõ Testület
1. Az Ügvivõ Testület a Magyarországi Biztosítottak Egyesületének ügyintézo és képviseleti szerve.
2. Az Ügvivõ Testület tagjai az elnök és két fo ügyvivo, akiket elso ízben az egyesület tagsága nyílt szavazással és közvetlenül, a továbbiakban a Küldöttgyulés kifejezetten erre a tisztségre választ.
3. Az Ügvivõ Testület tagjainak a megbízatása a megválasztásuktól számított 5 évre szól.
4. Megszunik az ügyvivoi tisztség:
a) egyesületi tagságának megszunésével,
b) megbízatásának lejártával,
c) lemondással,
d) visszahívással,
e) ha közügyektol eltiltásra ítélték.
5. Az Ügvivõ Testület és a Küldöttgyulés ülései között szervezi és irányítja az egyesület tevékenységét.
6. Az Ügvivõ Testület üléseit 3 havonta tartja. Az Ügvivõ Testületet akkor is össze kell hívni, ha bármely tagja vagy – a reá vonatkozó szabályok szerint – a Felügyelo Bizottság írásban az ok és a cél megjelölésével kezdeményezi.
7. Az Ügvivõ Testületet az elnök hívja össze. Az errol szóló értesítést olyan idopontban kell elküldeni, hogy azt a tagok, továbbá – ha az összehívást a reá vonatkozó szabályok szerint a Felügyelo Bizottság kezdeményezte – A Felügyelo Bizottság tagjai az ülés kituzött idopontját megelozo legkevesebb 8 nappal megkapják, és annak tartalmaznia kell az ülés helyét, idejét és javasolt napirendjét.
8. Az Ügvivõ Testület csak akkor határozatképes, ha az elnök és legalább egy ügyvivo jelen vannak.
9. Az Ügvivõ Testület határozatait nyílt szavazással és egyszeru szótöbbséggel hozza. Ha azonban az ülésen csak az elnök és egy ügyvivo van jelen, a határozat meghozatalához nyílt és egyhangú szavazatra van szüksége.
10. Az Ügvivõ Testület hatáskörébe tartozik különösen:
a) elokészíti a Küldöttgyulés üléseit,
b) elkészíti és döntés céljából a Küldöttgyulés elé terjeszti az egyesület éves beszámolóját és közhasznúsági jelentését,
c) meghatározza az egyesület évi költségvetését,
d) vezeti a tagok nyilvántartását,
e) vezeti a Küldöttgyulés és a saját határozatainak könyvét,
f) megalkotja az egyesület belso szabályzatait,
g) megállapítja a tagdíjakat,
h) felkéri a Felügyelo Bizottság tagjait,
i) beszámol és javaslatot tesz a Küldöttgyulésnek mindazon ügyekben, amelyekben a döntés meghozatala a küldöttgyulés hatáskörébe tartozik,
j.) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket az alapszabály vagy a Küldöttgyulés a feladatkörébe utal.

11. Az Ügvivõ Testület ügyrendjét állapítja meg.
12. Az Ügvivõ Testület elnöke
a) képviseli az egyesületet bíróság és más hatóság elott, továbbá harmadik személyekkel szemben,
b) az Ügvivõ Testület ülései között szervezi és irányítja az egyesület tevékenységét, köteles azonban muködésérol a legközelebbi ülésen beszámolni,
c) akadályoztatása esetén az Ügvivõ Testület tagjai közül írásban kijelöli a helyettesét.
13. Az egyesület bankszámlája feletti rendelkezéshez az Ügvivõ Testület két tagjának együttes aláírása szükséges.
a) összeférhetetlenség, nem lehet ügyvivo
b) aki egyidejuleg területi küldött,
c) a Felügyelo Bizottság tagja,
d) az egyesülettel megbízatásán kívül más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy,
e) aki a b/ és c/ pontokban említett személyek közeli hozzátartozója (Ptk. 685.§ b/ pont) és élettársa,
f) belföldi vagy külföldi biztosító intézet (és szervezeteik) tulajdonosa, tagja és a velük munkaviszonyban álló személy.

A Felügyelõ Bizottság
1. A Felügyelõ Bizottság a Magyarországi Biztosítottak Egyesülete muködését és gazdálkodását ellenorzo szerv.
2. A Felügyelõ Bizottság 3 tagból áll, akiket az Ügvivõ Testület kifejezetten erre a tisztségre kér fel.
3. A Felügyelõ Bizottság tagjainak megbízatása a felkérésüktol számított 5 évre szól.
4. Megszûnik a Felügyelõ Bizottsági tagság:
a) megbízatásának lejártával,
b) lemondással,
c) visszahívással,
d) ha közügyektõl eltiltásra ítélték.
5. A Felügyelõ Bizottság tagjai közül elnököt választ, akinek személyét valamennyi tag által aláírt iratban az Ügvivõ Testület tudomására hozza és aki a Felügyelo Bizottság nevében és képviseletében eljár.
6. A Felügyelo Bizottság hatáskörébe tartozik különösen:
a) tevékenységérol és tapasztalatairól évente egyszer, egyébként pedig szükség szerint tájékoztatja az Ügvivõ Testületet,
b) az egyesület muködését és gazdálkodását érinto bármely kérdésben javaslatot tehet,
c) elozetesen megtárgyalja és véleményezi az éves beszámolót és a költségvetést,
d) az Ügvivõ Testület tagjaitól jelentést, az egyesület más tagjaitól és esetleges munkavállalóitól pedig tájékoztatást kérhet,
e) betekinthet az egyesület könyveibe és irataiba, azokat megvizsgálhatja,
f) kezdeményezheti a Küldöttgyulés vagy az Ügvivõ Testület összehívását, ha arról szerez tudomást, hogy a szervezet muködése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sérto esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult szerv döntését teszi szükségessé, avagy az Ügvivõ Testület tagjai feleloségét megalapozó tény merül fel,
g) jogosult részt venni a Küldöttgyulés és az Ügvivõ Testület ülésén, ha annak összehívását maga kezdeményezte, ha pedig az ülést 30 napon belül sem hívják össze, annak összehívására is jogosult,
h) ha az arra jogosult egyesületi szerv a törvényes muködés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket továbbra sem teszi meg, értesíti a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.
7. A Felügyelo Bizottság ügyrendjét maga állapítja meg.
8. összeférhetetlenség, nem lehet felügyelo bizottsági tag:
a) aki egyidejuleg területi küldött vagy az Ügvivõ Testület tagja,
b) az egyesülettel megbízatásán kívül más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy,
c) aki az egyesület cél szerinti juttatásában részesül, kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe veheto nem pénzbeli szolgáltatásokat és az egyesület által tagjainak a tagsági jogviszony alapján nyújtott. az alapszabálynak megfelelo cél szerinti juttatást,
d) belföldi vagy külföldi biztosító intézet (és szervezeteik) tulajdonosa, tagja és a velük munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy,
e) aki az a,-d, pontokban meghatározott személyek közeli hozzátartozója (Ptk. 685.§. b, pont) és élettársa.
9. A Felügyelo Bizottság tagjai a feladatkörükbe tartozó ügyekben az általában elvárható gondossággal kötelesek eljárni. Amennyiben a feladatkörükbe tartozó tevékenységükkel vagy mulasztásukkal az egyesületnek kárt okoznak, a polgári jog általános szabályai szerint egyetemleges felelosséggel tartoznak. Nem terheli ez a felelosség a felügyelo Bizottságnak azt a tagját, aki valamely határozat vagy intézkedés avagy mulasztás ellen kello idoben tiltakozott és ezt a Küldöttgyulésnek vagy az Ügvivõ Testületnek írásban bejelentette.

V. AZ EGYESÜLET GAZDÁLKODÁSA
1. Az egyesület vagyona a tagok által fizetett díjakból, a tagok és kívülálló személyek és szervezetek felajánlásaiból, hozzájárulásiból (adományaiból) képzodik.
2. A tagdíj mértékét, megfizetésének módját és határidejét az Ügvivõ Testület állapítja meg. Ennek során egyfelol a természetes személyek, másfelol a szervezetek, továbbá az egyes szervezeti formákat reprezentáló szervezeti tagok között indokolt különbséget tehet. Az Ügvivõ Testület a tagdíjak mértékét legfeljebb évente felülvizsgálhatja.
3. Az adományok megszerzése nem járhat az adományozók, illetoleg más személyek zaklatásával, személyhez fuzodo jogok és az emberi méltóság sérelmével. Az adományokat könyvszerinti, ennek hiányában szokásos piaci áron kell nyilvántartásba venni.
4. Az egyesület az államháztartás alrendszereitol csak írásbeli szerzodés alapján részesülhet támogatásban. A szerzodésben meg kell határozni a támogatással való elszámolás feltételeit és módját.
5. Az egyesület a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt teljes egészében az alapszabályban meghatározott közhasznú tevékenységre fordítja.
6. Az egyesület Küldöttgyulésének, Ügvivõ testületének és Felügyelo Bizottságának a tagjait, továbbá az adományozókat, valamint mindezen személyek hozzátartozóit – a bárki által megkötés nélkül igénybe veheto szolgáltatások, illetve az egyesület által tagjának a tagsági viszony alapján nyújtott, alapszabálynak megfelelo juttatások kivételével – cél szerinti juttatásban nem részesítheti.
7. Az egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. A cél szerinti tevékenységébol, illetve a vállalkozási tevékenységébol származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten kell nyilvántartani. Egyebekben nyilvántartásaira a reá irányadó könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni.
8. A közhasznúsági jelentésbe bárki betekinthet.

VI. AZ EGYESÜLET MEGSZÛNÉSE
1. Az egyesület megszûnik, ha
a) a Küldöttgyulés más társadalmi szervezettel való egyesülését vagy felosztását kimondja,
b) Megyei Bíróság a törvényben meghatározott okból feloszlatja vagy megállapítja megszunését.
2. Az egyesület megszunése esetén – a hitelezok kielégítése után – vagyonáról a Küldöttgyulés döntése szerint kell rendelkezni. Az ezzel kapcsolatos felszámolási teendoket az Ügvivõ Testület látja el.

VII. VEGYES RENDELKEZÉSEK ÉS FELHATALMAZÁSOK
1. Az egyesület bírósági nyilvántartásba vételével jön létre.
2. Az egyesület bírósági nyilvántartásba vételével egyidejuleg közhasznúsági nyilvántartásba vételéért is folyamodik. Közhasznú jogállását is ilyen nyilvántartás vételével nyeri el.
3. Az egyesület, mint társadalmi és közhasznú szervezet nyilvántartásba vételére irányuló kérelmét az Ügvivõ Testület elnöke köteles benyújtani az egyesület székhelye szerint illetékes Somogy Megyei Bírósághoz, amely a székhelye szerinti társadalmi szervezeteket és közhasznú jogállásukat nyilvántartja. Ugyancsak az Ügvivõ Testület elnökét terheli a nyilvántartásba bejegyzett adatok megváltoztatásával kapcsolatos bejelentési kötelezettség teljesítése.
4. Az Ügvivõ Testület – jelen alapszabályban már említetteket meghaladóan – jogosult és köteles belso szabályzatban rendelkezni
a) olyan nyilvántartás vezetésérol, amelybol az egyesület szervei döntésének tartalma, idopontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzok számaránya megállapítható,
b) az egyesület szervei döntéseinek az érintettekkel való közlési, illetve nyilvánosságra hozatali módjáról,
c) az egyesület muködésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintés rendjérol,
d) az egyesület muködésének, szolgáltatási igénybevétele módjának, beszámolói közlésének nyilvánosságáról.
5. Jelen alapszabállyal nem rendezett kérdésekben a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvérõl szóló 1959. évi IV. törvény 61-64. §-ainak, az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvénynek és a közhasznú szervezetekrol szóló 1997. évi CLVI. törvénynek a rendelkezései az irányadók.

ZÁRADÉK I.
Ezt az alapszabályt a Magyarországi Biztosítottak Egyesületének alapító közgyulése Kaposvár városban 1999. évi szeptember hó 27. napján fogadta el.

ZÁRADÉK II.
Az alapszabályt a Magyarországi Biztosítottak Egyesületének közgyûlése Kaposvár városban 1999. évi november hó 26. napján módosította és egységes szerkezetbe foglalta.